Mégis arra kérlek, próbálj meg remélni, próbálj meg a sorssal bátran szembenézni." Akkor emlékszem rá, hogy ellazultam, még a testtartásom is megváltoztattam, és onnantól fejből mondtam, néztem a terembe lévő embereket, belenéztem az arcokba, láttam hátul a barátnőimet, és a szívemből mondtam, mindenkinek. Az elején a szomorú résznél, többször ránéztem a szövegre, hogy erőt gyűjtsek, de onnan ahonnét fordul a vers: "Oh felebarátom, megértem keserved, méltánylom ha sokszor panaszra áll nyelved. Amikor mentem fel a színpadra, azt mondtam magamnak:-Szilvi, ezt nem szabad elrontani, nem szabad sírni, értük kell csinálni, mutasd meg nekik!!! Kezembe vettem a mappát, és belefogtam. Mondtam is magamban, a fenébe, most így menjek fel verset mondani, kicsit megnehezítette a dolgomat, mert ez persze hatott rám. Amikor engem konferált fel a bemondó, és jött le a színpadról könnyes volt a szeme. Ezután egy éneket hallottunk, annyira szépen énekelt a srác, komolyan mondom, hogy az x faktorban lett volna a helye. Következett egy vers, nagyon szépen mondta a Nórika, de igyekeztem nem beleélni magam, mert akkor tudtam, hogy sírni fogok. Leültem ,fájt cudarul a gyomrom, a hátam. Amikor a nagyobb iskolások átrendezték a színpadot az egyik zenészt kértem meg, hogy legyen olyan kedves, és hozzon nekem oda a fal mellől egy zsámolyt. Ekkorra már éreztem, hogy nem lesz ez így jó, nem tudom végigállni az egészet, de nem volt a közelben szék. Angéla lányom is szerepelt a színdarabban, nagyon aranyosak voltak. Az ovisok kezdtek, majd jöttek az iskolások. Mikor kezdődött a műsor, megálltam a fal mellett a színpad szélénél. Csicsinek letettem a Szipokrateszi esküt, egy csomag 100-as papírzsebkendő fölött: "én Simon Szilvia fogadom, hogy bármilyen megpróbáltatások is várjanak rám, fogamat összeszorítva, bátran küzdök az érzelmeimre ható benyomások ellen, és ellenálok a szipogás, és könycsorgatás, rám ható kényszerének. Segítettem a két lánynak felöltözni, közben magamban mondtam a versemet. Stefi eljött velem a Marika néniért (fogadott nagymamám), és így együtt érkeztünk meg a tornaterembe ahol volt az ünnepség. Anginak már 15.30-ra ott kellett lenni, mert még tartottak egy főpróbát. Hajmosás, zuhany, lányok ruháit összerakni, hogy minden ott legyen, csajok noszogatása,hogy mindjárt mennünk kell. Gyors kazáncső szétszedés, kormolás után, tetőtől talpig kormosan kezdtem meg a készülődést az ünnepségre. Már délelőtt 9.30 -kor ott voltam segíteni a termet berendezni, teríteni, süteményt kitenni tálcára stb. Tegnap volt az idősek napi rendezvény a falunkban. Tegnap reggel hívtam a doktornőt az eredményeim miatt, szerencsére nem romlottak, így 2 hét múlva november 10.-n kell mennem kontrollra.